ASSISI
Komoly gondban voltam azzal, hogy miként is tudnám egy bejegyzésbe tömöríteni életünk egyik legérdekesebb utazását, az umbriait. Végre rájöttem, hogy nem kell tömöríteni, hiszen Assisi önállóan is megérdemel egy blogbejegyzést, míg a többi általunk látott umbriai város kap egy másikat. Így mindenki jól jár, legjobban én, mert jóval többet és jóval kényelmesebben foglalkozhatok Assisivel, ezzel a csodálatos várossal.
-
Kérlek benneteket kedves olvasók, hogy ne sajnáljátok a fáradtságot a képek kinagyításához! Természetesen sokkal élvezhetőbbek úgy, de ha én teszem be nagyítva, akkor furán néz ki az oldal, mert kilógnak a képek a megadott keretből. És szívesen tennék be én is mindig egyenkénti képeket montázsokat helyett, de úgy végtelenül hosszú lenne a bejegyzésem, mert amit lefényképeztünk, majd mindent meg szeretnék mutatni! :-) El kell azt is árulnom, hogy a képek kb. felét a férjem készítette, ígyekeztem úgy válogatni, hogy kettőnk képeiből a legjobbak kerüljenek ide. Ám követni már, hogy melyik kinek a képe, nem mindig tudtam, így magamnak tulajdonítottam mindet..., amennyit dolgoztam ezekkel a válogatásokkal, bejegyzésekkel, úgy érzem, meg is érdemlem ezt a kivételezést! :-) De köszönöm neki a sok szép képet, azok nélkül sokkal szegényesebb lenne a végeredmény! A fehér hátterű fekete betűk linkeket takarnak, érdemes rájuk kattintani, hogy kicsit okosabbak legyünk.
-
ASSISI
-
ASSISI
-
Íme, megérkeztünk végre Assisi közelébe, és ott volt a hegyoldalon szinte teljes pompájában előttünk a város! Innen messziről is látszik, hogy rózsaszínes kövekből áll a legtöbb épülete, mert olyanokat bányásztak a környéken.
-
-
-
Még közelebb érve csodálatos látképe akár térképül is szolgálhat, hiszen jól kinagyítva (ami lehetséges!) talán minden jelentős épülete látható. De a város legjelentősebb, legismertebb épülete a baloldalt látható Szent Ferenc bazilika elhelyezkedése és mérete miatt is a leginkább szembetűnő. A hegy tetején Assisi egykori várának épületeiből láthatjuk azokat, amik megmaradtak belőlük. Lentebb a város szebbnél szebb épületei között az ég felé szöknek a templomok tornyai. Város, amelybe már egy ilyen távoli pillantás által is beleszerethetünk!
--
Még közelebb érve csodálatos látképe akár térképül is szolgálhat, hiszen jól kinagyítva (ami lehetséges!) talán minden jelentős épülete látható. De a város legjelentősebb, legismertebb épülete a baloldalt látható Szent Ferenc bazilika elhelyezkedése és mérete miatt is a leginkább szembetűnő. A hegy tetején Assisi egykori várának épületeiből láthatjuk azokat, amik megmaradtak belőlük. Lentebb a város szebbnél szebb épületei között az ég felé szöknek a templomok tornyai. Város, amelybe már egy ilyen távoli pillantás által is beleszerethetünk!
Kevés olyan alkalom volt visszaemlékezéseim leírásakor, amikor nagyon nehezen találtam meg a fonalat egy város leírásához, de ez most olyan volt. Ennek egyik fő oka talán az, hogy, mivel a város mellett laktunk, utunk gyakran vezetett keresztül rajta, így többször és olykor rövidebb alkalmakkal is jártuk Assisi utcáit, fényképezgettük gyönyörűségeit. De a város nem nagy, így akár már látott, vagy éppen újabb és újabb helyeket is felkerestünk minden alkalommal, hiszen valójában majd mindig körbejártuk. De így is minden alkalommal lehetett valami új látványokban gyönyörködni, és utcáit járni mindig, minden napszakban páratlan élmény volt! Így aztán gyakorta ugyanazokat a helyszíneket fényképeztük, a férjem is, meg én is, ráadásul más-más napszakokban, és így, főleg 7 év után, elég nehéz rendet tenni a látottak között. Még az is igaz, hogy nem minden jelentős látnivaló a városban található, de ez talán majd még segít is az egység megteremtésében. Valahogyan csak meg kell oldanom azt a problémát, hogy a világ egyik legszebb városát bemutassam én is azoknak, akiknek nem volt még szerencséjük a saját szemükkel látni! Na meg persze azoknak is, akik már látták, de úgy is szívesen megnézik, ahogyan mi láttuk ! :-)
-
-
Tetézi még Assisi városának leírási nehézségeit, hogy itt nem csupán egy városról van szó, hanem kapcsolódik hozzá egy személy, és a személy által egy fogalom is! Talán elsőre erről mesélek. Kevesen lehetnek, akik nem látták a Napfivér, Holdnővér című filmet, mely Assisi Szent Ferenc legendáját dolgozza fel..., mai szemnek már igencsak naívan, de kb. 30-40 éve igencsak hatásos volt. A legenda természetesen más oldalakra tartozik, de az a kép, ami a film által bennünk él a városról, köszönő viszonyban sincs a mai, és valószínűleg a régi Assisival sem. Ennek nagyon egyszerű a magyarázata, hiszen a filmet nem Assisiban, hanem San Gimignanóban forgatták. A rendező nyilván úgy érezte, hogy Assisi városa mostani állapotában nem alkalmas a középkori viszonyok megfelelő érzékeltetésére. A helyzet az, hogy mindkét város gyönyörű, de míg San Gimignanóban valóban megállt az élet a középkorban, olyan most is, mint sok száz éve, addig Assisiben valószínűleg nem. Jó lenne tudni igazából, hogy Assisi milyen is lehetett Ferenc életében, mert azt gyanítom, hogy nem is hasonlít arra, amilyen ma! De én sajnos most csak arról tudok a képeinkkel mesélni, hogy milyen ma! De milyen is? Hát hogyan is fejezzem ki magamat? Sokféle jelző jut eszembe róla, de egyik sem jellemző arra, amit a világ számára Assisi Szent Ferenc képvisel. Persze nincs ebben nagy ellentmondás, a város gazdag, és valószínűleg gazdag volt már akkor is, amikor Ferenc ott élt, hiszen részben ezért is menekült el belőle. De nekem most inkább a "gyönyörű" szó jut eszembe róla, míg a város és környéke tele van a középkor "szerény" emlékeivel, főleg természetesen Ferenc emlékeivel. Csak hát ezek az emlékek mintha be lennének "bugyolálva", Assisi ma látható majdnem valamennyi monumentális temploma Szent Ferenc és hitbéli társainak emlékét idézik. Ezek a templomok persze sok-sok évszázadokkal ezelőtt épültek, de egy kivétellel nem Ferencék életében. Ám a templomokban nagy tisztelettel őrzik névadóik esetleges tárgyai mellett személyük kézzel fogható emlékeit is. Egy szó mint száz, a város gyönyörű, és ahhoz, hogy megtaláljuk benne Szent Ferenc emlékét, nem kell sokat keresgélni, hiszen majd minden róla szól! De mégis..., azt hiszem, hogy az ő és hittársai lelke nagyon messze lehet ettől a várostól. Nem tagadom, hogy a valaha általam látott talán legszebb várost nem éreztem olyanok, ami bármiben is Szent Ferenc örökségére utalna. Sőt, elsősorban gazdagnak, és talán kicsit kevélynek, rátartinak is tűnnek a város lakói, ahogyan maga a város is. Olyan szép, olyan tiszta, olyan steril..., igen, talán ez az a szó, amit kerestem, steril. Hogy ezt hogyan éljük meg mi, látogatók, talán függ az értékrendünktől, elvárásainktól és hitünktől. Talán leírásomból is kiderül, de le is írom, bármennyire is tisztelem a hitet, én magam nem vagyok hívő. Azt hiszem, hogy Assisi az egyetlen város, ahol talán ez hiányzik ahhoz, hogy megfelelőképpen értékeljem.
-
Kezdem talán azzal az Assisival, amikor még várurak irányították az életet a városban, és ehhez a történethez találtam egy jó bejegyzést. Magából a középkori várból elég sok épületmaradványt lehet látni most is a város felett, bár sok kövét bizonyára felhasználták az alatta elterülő város építésére.
-
-
-
De bizonyosan mondom, nem is a vár miatt érdemes a várhoz feljönni, hanem a mellette és alatta elterülő csodálatos természeti és építészeti látványok miatt! Körülöttünk van az elképesztően gyönyörű természet, alattunk pedig az elképesztően gyönyörű város! Persze onnan fentről dominálnak a szebbnél szebb templomok, de majd mutatom később a szebbnél szebb utcákat is.
Arra, hogy bármiképpen bármely része látogatható lenne az egykori várnak, nem találtam nyomokat, de a séta érdekes volt odafenn. Persze, hogy érdekes volt, hiszen olyan elképesztően szép a táj és alatta a város, hogy azt képekkel nehéz érzékeltetni. Főleg nem ilyen kicsi képekkel, de ha mindent egyenként feltennék...
-
Assisi történelme
-
Ezen a fenti montázson a város 4 legfontosabb temploma, a San Francesco, a San Rufino és a Santa Agnese, valamit az alsó jobboldali képen az ókori Santa Maria Sopra Minerva templom melletti Városháza tornya emelkedik a város főtere fölé.
-
-
-
Más helyről, más időben készült fotókból montázsok a hegyoldalról, a kis temetőről, a távoli Assiról.
-
És akkor jöjjön a város közelebbről!
-
Assisi városába több helyen is be lehet menni, mi is majdnem mindig másfelől, máshová érkeztünk, és így többféleképpen láttuk a várost alattunk, előttünk, mellettünk, felettünk tornyosulni. De talán ez a kissé romosnak tűnő fás toronyhoz vezető út a leggyakrabban használatos, ide érkezik a sok zarándok, és persze a sok turista is. A bejegyzés első képén baloldalt láthattuk, hogy a San Francesco templom és kolostor együttes mind nagyságával, mind különlegességével, mind szépségével a városnak meghatározó eleme. Érezve a mostani feladat nehézségét, úgy döntöttem, hogy egy-egy helyszínről különböző időkben készült képekkel fogok próbálkozni, jelen esetben nem lenne érdemes napokra bontani a látottakat.
-
-
Íme hát, ahogyan belépünk a városba az alatt a kissé romosnak látszó őrtorony alatt, melynek tetején magányosan áll egy fa (remélem ma is és még sokáig). Átlépve az őrtorony kapuján már látjuk sejtelmesen az út végén Assisi legszebb és legnevezetesebb épületét, a Szent Ferenc bazilikát. Egy nagy füves parkot részben megkerülve juthatunk el a gyönyörű épülethez, de előbb még csak kívülről gyönyörködjünk benne.
-
-
-
Mielőtt belemerülnénk a részletekbe érdemes elolvasni ennek a blognak a szövegét, sok érdekes inormációt tudhatunk meg belőle, de sajnos még talán így sem eleget. Különös, hogy jelentőségéhez képest milyen kicsi irodalma van ennek a templomnak.
-
-
-
Miután kigyönyörködtük magunkat a főhomlokzat előtt, keressük fel az altemplomot, ami nagyon vegyes érzelmeket keltett bennem, de megértéssel is fogadtam. Tudjuk, hogy valamikor nem is olyan nagyon.nagyon régen komoly kár érte a templomot, és a felújítási munkák tán még ma is tartanak. De ha ez nem is lenne így, nem sajnálunk néhány eurót egy ilyen értékű műemlék iránt. Na de a lényeg, hogy bemenve az altemplomba látható Szent Ferenc koporsója, de ahhoz, hogy közelebbről lássuk, vehetünk gyertyát, és beszúrhatjuk azt egy homoktálba. Enélkül azt hiszem nem is juthatunk a koporsó közelébe. És persze úgy haladunk, akár egy zsúfolt árúházban. De még a kritikusnak tűnő véleményem, és sajnálatos hitetlenségem ellenére is maga az ott eltöltött idő életre szóló élmény volt számomra.
-
-
-
Persze maga az altemplom is csodálatos, XIII. századi művészek alkotásaival rendelkezik, de azok megnézése azt gyanítom, hogy nem csak általunk maradt el. Úgy érzem valahogyan mindenki másra koncentrál ott, még akkor is, ha nem hívő, mint a falak nézegetésére.
-
A felső templomba a főbejáraton jutunk be, és semmiképpen nem vonatkoztathatunk el értékelésénél attól a ténytől, hogy kinek a templomában vagyunk, és hogy mikor készült.
-
-
-
-
-
-
Többnyire XIII. századi művészek freskóit láthatjuk körben a falakon, főleg Giottónak és tanítványainak műveit, melyek Ferenc életéről és tevékenységéről szólnak. A templom nagyon szép, valóban nem egy barlang, ami talán jobban illik Ferenc emlékéhez, de én tiszteletreméltóan visszafogottnak láttam. Ha lézetik olyan személy a világon, akit hívők és hitetlenek egyaránt szerethetnek és példaképnek tarthatnak, ő minden bizonnyal Assisi Szent Ferenc. Leírásom végén még visszatérek a helyszínre, ami élményt további képekkel erősítem meg, de itt alább az összes freskó képe látható.
Assisi, freskók
-
És találtam ezt a különleges videót is a földrengésről, nézzétek meg, igen megrendítő! Szegények vagy rossz helyen álltak, vagy pont rossz helyre futottak rémületükben! Az operatőr viszont jó helyen állt és nagyon szerencsés volt. A földrengés pillanatai
-
-
-
-
A templom meglátogatás után jött a város..., talán nem az a város, amire feltétlenül várunk, de egy nagyon szép város. . Mivel a mai épületek köveit is a közelből bányászták, elképzelhető, hogy rózsaszín volt a Ferenc kora beli alapanyag is (mint nagyrészt a váré is), de ez a város már talán tényleg túl szép ahhoz, hogy igaznak tűnjön az a reá épült történet.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
A bal alsó képen egy Szent Ferenc szüleit ábrázoló szobor látható. Hogy mennyire lehet élethű, azt nem tudhatjuk, de hátha valami forrás alapján készült. Azt tudni vélem a Napfívér, Holdnővér című filmből, hogy az édesapja kissé faragatlan posztókészítő és kereskedő volt, édesanyja francia származású, aki gyengéd szívvel, művelt asszonyként nevelte Ferencet. Bizonyára ő sem örült annak, hogy szeretett fia elhagyta a családi fészket. Ferenc átlagos, gazdag és tanult fiatalemberként került a perugai háborúba, ahol megsebesült, majd felgyógyulása után mondott le a világi életről, amiben idővel barátai is követték. Valamennyire mi is próbáltuk követni ezt az életutat, de ez nem teljesen sikerült. Toszkánás leírásomban, mely ennek a hosszú utazásnak az első fejezete volt, jártunk La Vernában, ami életének igen fontos állomása volt, hiszen ott kapta a stigmákat. De itt Assisiben is kerestük és találtuk is nyomait, hamarosan rá is térek ezekre, de előbb lássunk még ezt, azt a városból.
-
-
-
-
-
A montázs jobb alsó képén a Santa Maria Sopra Minerva ókori templom látható, jártunk benne, de nem fényképeztünk. Bevallom őszintén, nem emlékszem a belső látványra.
-
-
-
Esti sétánk sem volt kevésbé szép és érdekes ebben a viszonylag kicsi városban, bár talán a nyárias időhöz képest mintha kevesen lettek volna az utcákon. A jobb alsó képen egy szerzetes érkezett éppen a városba, elég gyakori jelenség ez. Félő, hogy nagyon nem azt látják ők, a mélyen hívők, ebben a városban, amit reméltek, mert ez a város bármennyire is őrzi szentjeinek emlékét, szemmel láthatóan szereti az életet. De a mélyen hívők is bizonnyal megtalálják céljuk egy részét így is.
-
-
Ha Szent Ferenc nyomait keressük, akkor annak az első állomása a Santa Maria degli Angeli templom lehet, ami nem fenn Assisi városában van, hanem a város alatt, a városból jól láthatóan. Magának a városnak is Santa Maria degli Angeli a neve, de azt hiszem ez valójában Assisi része lehet, itt élnek azok az assisi béli emberek, akiknek odafenn már nem jut hely, hiszen ott, szerencsére, nincsenek új építésű lakóházak. De ami minket illet, bármennyire is igyekeztünk, a legnagyobb sajnálatomra sem tudtuk nyitva találni a templomot. Nem teszek be ide lopott képeket arról, ami ott benn látható, a neten bárki utána nézhet az út első "állomásának". A lényeg az. hogy egykori kis kápolnájukat, a Porziuncolát fedi be és óvja ez a hatalmas bazilka.
-
-
-
Akik ismerik kicsit már az érdeklődési körömet tudják, hogy temetőt nem nagyon hagyok ki utazásaink során, számomra az is egy fontos ismeret. Az olasz temetők eléggé változatosak. Assisié talán eléggé szokatlan, de itt volt hely. Azt írom volt..., gyanús nekem, hogy már nem használatos temetőről van szó, túl kicsi ahhoz, hogy az legyen.
-
-
-
-
-
Első dolgunk errefelé a San Damiano kolostor volt, ami a Porta San Pietro felöli parkolótól érhető el akár gyalogosan is. Gyönyörű környezet fogad itt minket, középkori hangulattal. Itt alapította meg Klára a Clarissa rendet, majd itt is halt meg 1253-ban. A kolostor gyakori vendége volt Francesco.
-
-
-
Eremo delle Carceri
Ez a templom már igencsak a város szélén van (innen készültek a távoli város fényképei). Különlegessége, hogy valójában nem a templom mivolta a jelentős, hanem az, hogy Szent Ferencnek és követőinek egykori "cellácskáit" védi meg az utókor számára az időjárás viszontagságaitól. Szerepe hasonló, mint a város másik végé lévő Santa Maria del Angelié, védeni azt, amit meg kell védeni az utókornak. Olyan maga a templom, akár egy nagy sátor.
-
Assisi városában első és utolsó óráinkat nem tölthettük volna más helyen, mint San Francesco templománál.
-
-
Mint korábban jeleztem már, nem vagyunk hívők, így Szent Ferenc öröksége számunkra egészen más, mintha osztoznánk is hitében. Szeretjük és csodáljuk őt, mint embert, aki képes volt minden világi örömöt feláldozni elsősorban a szeretet és a béke nevében.
-
-
-
Magunk sem gondoltuk, hogy milyen békességben, nyugalomban és gyönyörűségben fognak telni azok az utolsó Assisiben töltött óráink, míg vártuk az estét. Mert hát órák múltak el, míg a nap szép csendesen levonult az égről átadva helyét az előbb ragyogó, majd szürkülő alkonyatnak, és végül az estének. Társaink ezekben az órákban igazán megtisztelőek voltak, őket más érzések vezérelték, de valamennyit mi is profitáltunk az ottlétükből, kaptunk a sok gyönyörűségen kívül mi is egy kis lelki békét, egy kis nyugalmat!
-
-
És itt a legvégén..., akár egy üzenet ez az elrontott utolsó kép a Basilica di San Francescóból!
Tetézi még Assisi városának leírási nehézségeit, hogy itt nem csupán egy városról van szó, hanem kapcsolódik hozzá egy személy, és a személy által egy fogalom is! Talán elsőre erről mesélek. Kevesen lehetnek, akik nem látták a Napfivér, Holdnővér című filmet, mely Assisi Szent Ferenc legendáját dolgozza fel..., mai szemnek már igencsak naívan, de kb. 30-40 éve igencsak hatásos volt. A legenda természetesen más oldalakra tartozik, de az a kép, ami a film által bennünk él a városról, köszönő viszonyban sincs a mai, és valószínűleg a régi Assisival sem. Ennek nagyon egyszerű a magyarázata, hiszen a filmet nem Assisiban, hanem San Gimignanóban forgatták. A rendező nyilván úgy érezte, hogy Assisi városa mostani állapotában nem alkalmas a középkori viszonyok megfelelő érzékeltetésére. A helyzet az, hogy mindkét város gyönyörű, de míg San Gimignanóban valóban megállt az élet a középkorban, olyan most is, mint sok száz éve, addig Assisiben valószínűleg nem. Jó lenne tudni igazából, hogy Assisi milyen is lehetett Ferenc életében, mert azt gyanítom, hogy nem is hasonlít arra, amilyen ma! De én sajnos most csak arról tudok a képeinkkel mesélni, hogy milyen ma! De milyen is? Hát hogyan is fejezzem ki magamat? Sokféle jelző jut eszembe róla, de egyik sem jellemző arra, amit a világ számára Assisi Szent Ferenc képvisel. Persze nincs ebben nagy ellentmondás, a város gazdag, és valószínűleg gazdag volt már akkor is, amikor Ferenc ott élt, hiszen részben ezért is menekült el belőle. De nekem most inkább a "gyönyörű" szó jut eszembe róla, míg a város és környéke tele van a középkor "szerény" emlékeivel, főleg természetesen Ferenc emlékeivel. Csak hát ezek az emlékek mintha be lennének "bugyolálva", Assisi ma látható majdnem valamennyi monumentális temploma Szent Ferenc és hitbéli társainak emlékét idézik. Ezek a templomok persze sok-sok évszázadokkal ezelőtt épültek, de egy kivétellel nem Ferencék életében. Ám a templomokban nagy tisztelettel őrzik névadóik esetleges tárgyai mellett személyük kézzel fogható emlékeit is. Egy szó mint száz, a város gyönyörű, és ahhoz, hogy megtaláljuk benne Szent Ferenc emlékét, nem kell sokat keresgélni, hiszen majd minden róla szól! De mégis..., azt hiszem, hogy az ő és hittársai lelke nagyon messze lehet ettől a várostól. Nem tagadom, hogy a valaha általam látott talán legszebb várost nem éreztem olyanok, ami bármiben is Szent Ferenc örökségére utalna. Sőt, elsősorban gazdagnak, és talán kicsit kevélynek, rátartinak is tűnnek a város lakói, ahogyan maga a város is. Olyan szép, olyan tiszta, olyan steril..., igen, talán ez az a szó, amit kerestem, steril. Hogy ezt hogyan éljük meg mi, látogatók, talán függ az értékrendünktől, elvárásainktól és hitünktől. Talán leírásomból is kiderül, de le is írom, bármennyire is tisztelem a hitet, én magam nem vagyok hívő. Azt hiszem, hogy Assisi az egyetlen város, ahol talán ez hiányzik ahhoz, hogy megfelelőképpen értékeljem.
-
Kezdem talán azzal az Assisival, amikor még várurak irányították az életet a városban, és ehhez a történethez találtam egy jó bejegyzést. Magából a középkori várból elég sok épületmaradványt lehet látni most is a város felett, bár sok kövét bizonyára felhasználták az alatta elterülő város építésére.
-
De bizonyosan mondom, nem is a vár miatt érdemes a várhoz feljönni, hanem a mellette és alatta elterülő csodálatos természeti és építészeti látványok miatt! Körülöttünk van az elképesztően gyönyörű természet, alattunk pedig az elképesztően gyönyörű város! Persze onnan fentről dominálnak a szebbnél szebb templomok, de majd mutatom később a szebbnél szebb utcákat is.
Arra, hogy bármiképpen bármely része látogatható lenne az egykori várnak, nem találtam nyomokat, de a séta érdekes volt odafenn. Persze, hogy érdekes volt, hiszen olyan elképesztően szép a táj és alatta a város, hogy azt képekkel nehéz érzékeltetni. Főleg nem ilyen kicsi képekkel, de ha mindent egyenként feltennék...
-
Assisi történelme
Ezen a fenti montázson a város 4 legfontosabb temploma, a San Francesco, a San Rufino és a Santa Agnese, valamit az alsó jobboldali képen az ókori Santa Maria Sopra Minerva templom melletti Városháza tornya emelkedik a város főtere fölé.
-
-
Más helyről, más időben készült fotókból montázsok a hegyoldalról, a kis temetőről, a távoli Assiról.
-
És akkor jöjjön a város közelebbről!
-
Assisi városába több helyen is be lehet menni, mi is majdnem mindig másfelől, máshová érkeztünk, és így többféleképpen láttuk a várost alattunk, előttünk, mellettünk, felettünk tornyosulni. De talán ez a kissé romosnak tűnő fás toronyhoz vezető út a leggyakrabban használatos, ide érkezik a sok zarándok, és persze a sok turista is. A bejegyzés első képén baloldalt láthattuk, hogy a San Francesco templom és kolostor együttes mind nagyságával, mind különlegességével, mind szépségével a városnak meghatározó eleme. Érezve a mostani feladat nehézségét, úgy döntöttem, hogy egy-egy helyszínről különböző időkben készült képekkel fogok próbálkozni, jelen esetben nem lenne érdemes napokra bontani a látottakat.
-
Íme hát, ahogyan belépünk a városba az alatt a kissé romosnak látszó őrtorony alatt, melynek tetején magányosan áll egy fa (remélem ma is és még sokáig). Átlépve az őrtorony kapuján már látjuk sejtelmesen az út végén Assisi legszebb és legnevezetesebb épületét, a Szent Ferenc bazilikát. Egy nagy füves parkot részben megkerülve juthatunk el a gyönyörű épülethez, de előbb még csak kívülről gyönyörködjünk benne.
Mielőtt belemerülnénk a részletekbe érdemes elolvasni ennek a blognak a szövegét, sok érdekes inormációt tudhatunk meg belőle, de sajnos még talán így sem eleget. Különös, hogy jelentőségéhez képest milyen kicsi irodalma van ennek a templomnak.
-
Miután kigyönyörködtük magunkat a főhomlokzat előtt, keressük fel az altemplomot, ami nagyon vegyes érzelmeket keltett bennem, de megértéssel is fogadtam. Tudjuk, hogy valamikor nem is olyan nagyon.nagyon régen komoly kár érte a templomot, és a felújítási munkák tán még ma is tartanak. De ha ez nem is lenne így, nem sajnálunk néhány eurót egy ilyen értékű műemlék iránt. Na de a lényeg, hogy bemenve az altemplomba látható Szent Ferenc koporsója, de ahhoz, hogy közelebbről lássuk, vehetünk gyertyát, és beszúrhatjuk azt egy homoktálba. Enélkül azt hiszem nem is juthatunk a koporsó közelébe. És persze úgy haladunk, akár egy zsúfolt árúházban. De még a kritikusnak tűnő véleményem, és sajnálatos hitetlenségem ellenére is maga az ott eltöltött idő életre szóló élmény volt számomra.
-
Persze maga az altemplom is csodálatos, XIII. századi művészek alkotásaival rendelkezik, de azok megnézése azt gyanítom, hogy nem csak általunk maradt el. Úgy érzem valahogyan mindenki másra koncentrál ott, még akkor is, ha nem hívő, mint a falak nézegetésére.
-
A felső templomba a főbejáraton jutunk be, és semmiképpen nem vonatkoztathatunk el értékelésénél attól a ténytől, hogy kinek a templomában vagyunk, és hogy mikor készült.
-
Assisi, freskók
-
És találtam ezt a különleges videót is a földrengésről, nézzétek meg, igen megrendítő! Szegények vagy rossz helyen álltak, vagy pont rossz helyre futottak rémületükben! Az operatőr viszont jó helyen állt és nagyon szerencsés volt. A földrengés pillanatai
-
A templom meglátogatás után jött a város..., talán nem az a város, amire feltétlenül várunk, de egy nagyon szép város. . Mivel a mai épületek köveit is a közelből bányászták, elképzelhető, hogy rózsaszín volt a Ferenc kora beli alapanyag is (mint nagyrészt a váré is), de ez a város már talán tényleg túl szép ahhoz, hogy igaznak tűnjön az a reá épült történet.
-
-
-
-
A bal alsó képen egy Szent Ferenc szüleit ábrázoló szobor látható. Hogy mennyire lehet élethű, azt nem tudhatjuk, de hátha valami forrás alapján készült. Azt tudni vélem a Napfívér, Holdnővér című filmből, hogy az édesapja kissé faragatlan posztókészítő és kereskedő volt, édesanyja francia származású, aki gyengéd szívvel, művelt asszonyként nevelte Ferencet. Bizonyára ő sem örült annak, hogy szeretett fia elhagyta a családi fészket. Ferenc átlagos, gazdag és tanult fiatalemberként került a perugai háborúba, ahol megsebesült, majd felgyógyulása után mondott le a világi életről, amiben idővel barátai is követték. Valamennyire mi is próbáltuk követni ezt az életutat, de ez nem teljesen sikerült. Toszkánás leírásomban, mely ennek a hosszú utazásnak az első fejezete volt, jártunk La Vernában, ami életének igen fontos állomása volt, hiszen ott kapta a stigmákat. De itt Assisiben is kerestük és találtuk is nyomait, hamarosan rá is térek ezekre, de előbb lássunk még ezt, azt a városból.
A montázs jobb alsó képén a Santa Maria Sopra Minerva ókori templom látható, jártunk benne, de nem fényképeztünk. Bevallom őszintén, nem emlékszem a belső látványra.
-
Esti sétánk sem volt kevésbé szép és érdekes ebben a viszonylag kicsi városban, bár talán a nyárias időhöz képest mintha kevesen lettek volna az utcákon. A jobb alsó képen egy szerzetes érkezett éppen a városba, elég gyakori jelenség ez. Félő, hogy nagyon nem azt látják ők, a mélyen hívők, ebben a városban, amit reméltek, mert ez a város bármennyire is őrzi szentjeinek emlékét, szemmel láthatóan szereti az életet. De a mélyen hívők is bizonnyal megtalálják céljuk egy részét így is.
-
Ha Szent Ferenc nyomait keressük, akkor annak az első állomása a Santa Maria degli Angeli templom lehet, ami nem fenn Assisi városában van, hanem a város alatt, a városból jól láthatóan. Magának a városnak is Santa Maria degli Angeli a neve, de azt hiszem ez valójában Assisi része lehet, itt élnek azok az assisi béli emberek, akiknek odafenn már nem jut hely, hiszen ott, szerencsére, nincsenek új építésű lakóházak. De ami minket illet, bármennyire is igyekeztünk, a legnagyobb sajnálatomra sem tudtuk nyitva találni a templomot. Nem teszek be ide lopott képeket arról, ami ott benn látható, a neten bárki utána nézhet az út első "állomásának". A lényeg az. hogy egykori kis kápolnájukat, a Porziuncolát fedi be és óvja ez a hatalmas bazilka.
-
Akik ismerik kicsit már az érdeklődési körömet tudják, hogy temetőt nem nagyon hagyok ki utazásaink során, számomra az is egy fontos ismeret. Az olasz temetők eléggé változatosak. Assisié talán eléggé szokatlan, de itt volt hely. Azt írom volt..., gyanús nekem, hogy már nem használatos temetőről van szó, túl kicsi ahhoz, hogy az legyen.
-
-
Megadatott számunkra az is, hogy a város túlsó oldalán is körülnézzünk, ahol ugyancsak sok időt töltött az ifjú Ferenc követőivel. Innen a távoli városkép ezt a másik orcáját mutatja, nem kevésbé szép és izgalmas, mint a korábbi szögből, csak innen a nagy épületek sorrendje kicsit más. A kép legalacsonyabb pontján van a San Francesco templom, azután hosszú szünet látszik tornyokban, mígnem látható előbb a Minerva templom melletti torony, aztán a vár épületeinek hatalmas tömbje magasodik a város fölé, majd a Santa Agnese, végül a kupolás San Rufino. Csodálatos, hogy így meg tudták őrizni a régi várost, talán egyáltalán nincsenek új épületei..., de ha vannak is, nem feltűnőek.-
Első dolgunk errefelé a San Damiano kolostor volt, ami a Porta San Pietro felöli parkolótól érhető el akár gyalogosan is. Gyönyörű környezet fogad itt minket, középkori hangulattal. Itt alapította meg Klára a Clarissa rendet, majd itt is halt meg 1253-ban. A kolostor gyakori vendége volt Francesco.
-
Eremo delle Carceri
Ez a templom már igencsak a város szélén van (innen készültek a távoli város fényképei). Különlegessége, hogy valójában nem a templom mivolta a jelentős, hanem az, hogy Szent Ferencnek és követőinek egykori "cellácskáit" védi meg az utókor számára az időjárás viszontagságaitól. Szerepe hasonló, mint a város másik végé lévő Santa Maria del Angelié, védeni azt, amit meg kell védeni az utókornak. Olyan maga a templom, akár egy nagy sátor.
-
Assisi városában első és utolsó óráinkat nem tölthettük volna más helyen, mint San Francesco templománál.
-
Mint korábban jeleztem már, nem vagyunk hívők, így Szent Ferenc öröksége számunkra egészen más, mintha osztoznánk is hitében. Szeretjük és csodáljuk őt, mint embert, aki képes volt minden világi örömöt feláldozni elsősorban a szeretet és a béke nevében.
-
Magunk sem gondoltuk, hogy milyen békességben, nyugalomban és gyönyörűségben fognak telni azok az utolsó Assisiben töltött óráink, míg vártuk az estét. Mert hát órák múltak el, míg a nap szép csendesen levonult az égről átadva helyét az előbb ragyogó, majd szürkülő alkonyatnak, és végül az estének. Társaink ezekben az órákban igazán megtisztelőek voltak, őket más érzések vezérelték, de valamennyit mi is profitáltunk az ottlétükből, kaptunk a sok gyönyörűségen kívül mi is egy kis lelki békét, egy kis nyugalmat!
-
És itt a legvégén..., akár egy üzenet ez az elrontott utolsó kép a Basilica di San Francescóból!
